Szóval eltelt egy újabb hét. Szombat délután játszóterezni indultunk a kölyökkel, ahogy az egy minőségi családhoz illik, anyóst áttettük vasárnapra, aznapra mondtak egy kis szelet, gondoltuk, pont jó idő a sárkányeregetéshez. :D

Játszótér: hát igen. Ilyen, amikor az elszigetelt békés magányból beszabadulsz a liberalista gyereknevelés fellegvárába. Kb. 5 perc után jutottam el oda, hogy felrúgom a Zsombika nevű gyereknek csúfolt majomivadékot, amikor anyukája volt szíves rászólni, hogy "Zsombiiiikaaaaa, ne lökd le a kislányt a csúszdáról..." Ne bizony, mer' meghalsz... Egy kb. 6 éves forma kissrác a delikvens, aki a szó szoros értelmében félretaszította a lányom a csúszda legtetején, nem is egyszer. Nem tudjátok, Vekerdi tán írt valamit arról, hogy a gyerekre káros hatással van, ha kivárja a sorát?! Jó, Minimangának volt több esze, néhányszor lecsúszott, utána megindult a távolabbi részek felé, sétálgatni. Hősünk a nyomunkba szegődött, és némi elégtételt éreztem, amikor a gyerek nekiállt a másik csúszdán csúszó kölyköket kaviccsal dobálni, majd széttörte a saját műanyag játékát. A többi szülő összevon szemöldöke édesapát visszavonulásra késztette, úgyhogy felcihelte a valószínűleg woodstocki memoárokon szocializálódott anyukát, és a kisebbik tesót. Zsombika tekintete egy végórás tömeggyilkoséval vetekedett, de a megdobált gyerekek szülei állták a pillantását. :DDD

Nem kis izgalommal vágtam neki kedden a szájsebészetnek. Ott is akadt egy kis félreértés, a beutaló orvos szerint lyukas a fogam, a szájsebész szerint tömött, szerintem pedig le van törve a fél fog. Mindegy, megegyeztünk, hogy most nem piszkál a számban, mert okés, hogy van terhesek részére kiváló fájdalomcsillapító, de ha vésni kell - ami törött fognál nem elképzelhetetlen -, akkor az annyira nem törpös. Tett  egy gyógytömést, és figyelmeztetett, hogy ne egyek 3 órán át. Hah, ha tudta volna, hogy ez az átok másnaptól még vagy 2 hónapig állni fog...

Szerdán Mikromanga bejelzett, hogy most már koncentrálja rá is. Egyszerűen fogta, és egy csomót kötött a gyomromra, vagy nem tudom, de azóta a napi 8-10 hányás az alap. Egy pár nap után kitapasztaltam, hogy a pirítós és az almakompót egész jó, most már kevesebbet hányok, de gyakorlatilag egész nap fáj a gyomrom, és valsz az epém is a fülemen bugyog ki. :/ 

Azt hiszem, használ Minimangának a TSMT. Vagy legalábbis egyik délután kimentem a fürdőszobába, és csak azt hallom, hogy "bojszót főztem, jól megsóztam, meg isz paprikáztam...", és az egyik kedvenc játékát lóbálja-rázza, ahogy mi szoktuk őt a lepedőben. 5 perc alatt a Katrina hurrikánt meghazudtoló pusztítást vitt véghez a szobában... 

Mivel hétvégére pazar időt jeleztek, megkérdeztem a férjem, hogy nem akarnánk-e kifesteni. Márhogy én már tavaly akartam, de a kifogásai erősebbeknek bizonyultak... :D Sóhaj, és nekiláttunk. Most olyan a két szoba és a fürdő, mintha 2 fészekrakós családot sóztak volna a nyakunkba, merő emberbarátiból. :DD 

Szombaton betöltötte Mikromanga a 6. hetet. :) Ezt meg is ünnepelte azzal, hogy azóta a kávét sem bírom meginni, pedig nekem nagyon nyomós érvek kellettek ahhoz, hogy ne 4-et igyak egy nap... Kipróbáltam a gyömbért, ott és akkor tök jól esett. Másnap... Másnap meg hánytam, ha csak a palackra néztem... Hát, ez hosszú lesz... De a keddi UH a szívdobogásával, azért visszaadta a jókedvem. :)

De ez már a jövőheti mese. :)